EMLÉKEZTETŐ

Irányító Csoport-ülés

2008. december 11.

Dr. Ipkovich György Szombathely Megyei Jogú Város Polgármestere tartotta a megnyitót és a köszöntőt. Továbbá jelezte, hogy a jövőben a helyettese Gyebrovszki János helyett Dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese lesz.

 A Polgármester köszöntője után Németh Zsolt, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának igazgatója az Irányító Csoport-ülés első napirendi pontjaként előadást tartott „Szombathely város foglalkoztatási helyzetképe - a válság hátterével” címmel. Az előadás anyaga az emlékeztetőhöz csatolva.

 Dr. Ipkovich György elmondta, hogy meghirdettek egy olyan programot, mely az építőipari beruházásokat támogatja. De számára kérdéses az, hogy vajon a pályázati beruházási pénzek és tevékenységek segítik-e a szakképzetlen munkaerő elhelyezkedését, egyáltalán hatnak-e ezek a munkaerőpiacra. Ezen esetekben programonként 1-1,5 milliárd Ft-ról van szó, és ilyen például itt a környéken a GYESEV beruházása vagy Lukácsházánál a víztároló megépítése.

 Németh Zsolt erre elmondta, hogy elindult egy olyan kezdeményezés, hogy a Munkaügyi Központ kövesse figyelemmel az NFT források elköltését. Főként a nagyobb összegeket nyerő cégeknél. Eddig azonban ezek a fejlesztések nem indultak el, mivel például volt aki visszalépett, mert nem kapott megfelelő hitelt az előfinanszírozáshoz.

 Harangozóné Vigh Ilona, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának osztályvezetője ehhez hozzátette, hogy a Munkaügyi Központ régiós szinten tudja, hogy hol mekkora pályázati pénzek érkeznek egyes pályázókhoz, és ők az összes nyertes céget megkeresik.

A Polgármester Urat konkrétan érdekelte, hogy az új építőipari megrendeléseknek milyen hatásuk lesz. Harangozóné Vigh Ilona véleménye szerint ezen beruházások plusz létszámot a munkaerőpiacon nem jelentenek. Dr. Ipkovich György azonban nem osztotta ezt a nézetet, mivel szerinte ez a sok milliárd forintos beruházás biztos vonzani fog új munkaerőt. Németh Zsolt is osztotta a Polgármester Úr véleményét. Valamint jelezte, hogy egy rövid összefoglalót össze tudnak állítani arról, hogy ezen projekteknek körülbelül mekkora lesz a létszámvonzatuk. Bár kell, hogy legyen nekik foglalkoztatási hatásuk, de nem tudják majd ezeket pontosan és közvetlenül kimutatni.

 Éder Géza felvetette, hogy a következőket is érdemes lenne megvizsgálni:

• Milyen az a helyi kapacitás, amely ezen a beruházásokra képes megmozdulni?
• Van-e egyáltalán olyan, akivel le lehet ülni foglalkoztatási témával kapcsolatban tárgyalni?

Szerinte Vas megyében nem nagyon van olyan cég, amely ezeket a beruházásokat fővállalkozóként elvállalná. Aki pedig elvállalná, az nem helyi munkaerőt foglalkoztatna, vagy feketemunkásokkal végeztetné el.

Dr. Ipkovich György az önkormányzati nagyberuházásokra figyelemmel kérte, hogy egy későbbi ülés során térjenek még vissza a témára.

 Németh Zsolt a munkahelyekkel kapcsolatosan elmondta, hogy az elmúlt két hétben három olyan cég is jelentkezett nála, amely beruházásokba fog. Ezekben a cégekben lát fantáziát, mivel olyan területeken fejlesztenek, amelyeket nem érint a gazdasági válság. Véleménye szerint velük kellene foglalkozni, főleg, hogy ők nem betanított munkásokat foglalkoztatnak, ráadásul a munkaerejüket is megtartották eddig.

 Dr. Ipkovich György is jelezte, hogy nála is jelentkezett egy multinacionális cég, hogy betonkeverő üzemet létesítene itt. A cég azért jönne ide, mert úgy látja, hogy itt lesz üzleti lehetősége.

 Babos Csaba, a Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója ehhez fűzte hozzá, hogy ez valószínűleg kapcsolatba hozható azzal, hogy megalakult a közelmúltban a regionális építőipar klaszter, mely helyi vállalkozásokat tömörít a kicsiktől a nagyokig. Felvetette, hogy a klaszter képezhetne olyan munkaerőt, amely előnyt élvezhetne a beruházásoknál. A kicsiknek ez jó helyzetet teremtene. Szerinte a város már az érintettségéből kifolyólag is, aktívan bekapcsolódhatna a beruházásokba. Valamint hozzátette, hogy létezik már itt egy informatikai klaszter is, és mindkettő létrejöttében eredményesen közreműködött a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum.

 Dr. Kovács Péter felvetette, hogy a munkahelymegőrzésnek is nagy jelentősége van. Amennyiben beindulnának a beruházások, azok segítenék a vállalkozásokat a munkaerejük megtartásában, sőt a bővülésben is. Ma a gazdaság nehéz helyzetben van és lesz is. A felelős, komoly cégvezetők elkezdtek már azon gondolkozni, hogy ha vége lesz a válságnak, akkor milyen start pozícióban lesz a cégük.

Továbbá elmondta, hogy jövőre, ha egy vállalkozás fejleszteni kíván, nagy támogatásokat kaphat. De a cégek ma félreteszik a fejlesztéseket. Éppen ezért informálni kellene a cégvezetőket, hogy ha most fejlesztenek jól járnak, mivel ha vége a válságnak, megfelelő starthelyzetben kell hogy hozzák magukat. Szerinte a magyar kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni, mivel a multinacionális cégek a döntéseiket nem itt hozzák meg.

 Dr. Ipkovich György bizonytalan abban, hogy az ipar struktúrát fenntartsák-e vagy más szolgáltatásokat találjanak-e ki (turizmus, színház, városfelújítás). Személy szerint ő nem ért egyet az ipar ilyen mértékű súlyával. Ezért a jelenlevők tanácsát kérte abban, hogy milyen foglalkoztatáspolitikába fogjon a város.

 Dr. Kovács Péter tájékoztatta az Irányító Csoport-ülésen résztvevőket, hogy a harmadik témaindító előadás Horváth Olga, a Savaria Rehab-Team Kkht. ügyvezető igazgatójának sajnálatos megbetegedése miatt elmarad.

 Dr. Kovács Péter problémaként vetette fel a közbeszerzést. Szerinte jobb lenne, ha nem az árajánlat lenne a döntő. Valamint felhozta az „Út a munkához Programot” . Még parlamenti vita tárgya és majd csak 2008. december 17-én dönt róla a Parlament. A szociális és a foglalkoztatási törvényt is kell ehhez módosítani. Ha pozitív lesz a döntés, akkor is változik a program. Ezért véleménye szerin,t ha döntés lesz, akkor érdemes ismertetni a programot:

Az „Út a munkához Program” ideális program lenne a Paktumnak. Három szektornak kell ebben együttdolgoznia: a szociálisnak, a munkaügynek és a közoktatásnak. A programnak az előzménye az volt, hogy 2008 elején Monok polgármester javaslatára elindult egy kezdeményezés, mely az ellen emelt szót, hogy sokan felveszik a segélyt és erre rendezkednek be. Szerintük ez tűrhetetlen, és munkához kötötték a segély folyósítását. Ezzel kirobbantottak egy vitát, melynek az a tárgya, hogy munkáért nem segély, hanem bér jár.

Az „Út a munkához Program” ennek a kezdeményezésnek próbál megfelelni. A program azonban rosszul van időzítve. A munkától már évek óta távol lévő emberek foglalkoztatása a mai helyzetben nagyon nehéz. Most ezt a programot megcsinálni Dr. Kovács Péter szerint vétek lenne. A program feladatai a rossz időponton túllépve az lenne, hogy

• ·        felmérje, hogy kik azok, akik alkalmasak a munkavégzésre, és
• ·        akik alkalmasak, azok átkerüljenek egy másik minősítésbe: ellátási segély helyett rendelkezési segélyt kapjanak.

Ez a minősítés a jegyző hatáskörébe tartozna.

Azokat a rendszeres szociális segélyezetteket, akiknek nincsen alapfokú végzettségük sem, azokat annak megszerzésére köteleznék (Dr. Kovács Péter itt megjegyezte, hogy rengeteg olyan ember van, aki az első osztályt sem végezte el). Ezzel kapcsolatban javaslat született, hogy gyorsítsák fel a kompetencia alapú tananyagfejlesztést. Másik lehetőség pedig az lenne, hogy a szakképzetlenek szakmát szerezzenek, azonban a munkaügyi központok a szakképzés finanszírozását nem tudják felvállalni a szűkös forrás miatt.

Valamint Dr. Kovács Péter még hozzátette, hogy az eddig a munkaügyi központok által adott közhasznú foglalkoztatás támogatása is megszűnik.

 Takács György, a ReMeK igazgatója szerint kisléptékben kellett volna kipróbálni az „Út a munkához Programot” egy-egy vidéki településen.

 Dr. Kovács Péter felvetette, hogy új kezdeményezésként a Vállalkozói Központ szervezi a szombathelyi HR-esek Klubját, és kérte Babos Csabát, hogy számoljon be nekik a erről.

 Babos Csaba elmondta, hogy a kezdeményezés az év elején indult. Először személyes interjúkat készítettek a HR-esekkel, ahol már felvetődött az egymás közötti rendszeres személyes kontaktus igénye. Maga a HR Klub létrehozása érdekében néhány hete keresték meg a Vállalkozói Központot, aki el is vállalta a klub megszervezését. 2009. januárra tervezik az első összejövetelt. A HR Klubbal fő célként el szeretnék érni a folyamatos szakmai egyeztetést, információnyújtást, szakmai tájékoztatók tartását különböző programokról, pályázatokról. A klub lehetőséget kíván teremteni iskolák és más szervezetek bemutatkozására is. A találkozókat havi rendszerességgel tervezik összehívni.

Dr. Kovács Péter nagyon jó elképzelésnek tartja a kezdeményezést és maximális támogatásáról biztosította a HR Klubot.

 Dr. Kovács Péter beszámolt arról is, hogy az idei tanévtől tervezik órakedvezménnyel pályaválasztási referens kinevezését az iskolákban. TISZK 11-12 fős csoporttal már elindított egy képzést számukra. Az IPOSZ pedig vállalta, hogy tizenkét szakmában megszervezi, hogy a referensek ellátogathassanak az egyes cégekhez. Kovács Péter Úr megjegyezte, hogy szerencsésnek tartaná, ha a gyerekek mellett a szülők is kimehetnének a cégekhez. Ez a szombathelyi kezdeményezés. A győriek elbocsátott pedagógusokkal szervezik ugyanezt.

 Rettegi Attila, Szombathely MJV Közgyűlése Oktatási és Ifjúsági Bizottságának elnöke azonban azt vetette fel ez ellen, hogy meglátása szerint az általános iskolai tanároknak nincsen rálátásuk a munkaerőpiacra. Szerinte fontolóra kellene venni a győri modellt, melyben a 9-10 osztályos tanulóknak ösztöndíjat fizetnek, hogy a szakképzés felé tolják őket. Emellett ez azt is eredményezi, hogy csökkennek a gimnáziumi osztályok létszáma.

 Dr. Kovács Péter javasolta, hogy a Paktum vizsgálja meg a győri modellt, és teremtsen arra lehetőséget, hogy az ICS tagok megismerhessék azt.