|
EMLÉKEZTETŐ
Irányító Csoport-ülés
2009. május 22.
Dr. Kovács Péter, a Nyugat-Dunántúli Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese, mint a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum alelnöke tartotta a megnyitót és a köszöntőt. Továbbá jelezte, hogy Dr. Ipkovich György Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere távollétében ő vezeti az ülést.
Szombathely város jelenlegi foglalkoztatási helyzetének rövid áttekintéseként Dr. Kovács Péter beszélt a közfoglalkoztatatási tervről (Út a munkába program), melynek keretében 2350 főt foglalkoztatnak közcélú foglalkoztatásban. Adatai szerint jelenleg Szombathelyen a regisztrált álláskeresők száma 4729 fő, akik a munkaképesek 8%-át teszik ki.
Ezt követően Horváth Olga, a Savaria Rehab-Team Kkht. ügyvezető igazgatója tartott előadást a szombathelyi közcélú foglalkoztatásról. Az előadás anyaga az emlékeztetőhöz csatolva.
A nyertes pályázatokról 2009. február végén született döntés és a Savaria Rehab-Team Kkht. volt azon kevés pályázok egyike, aki megkapta a támogatást. A közfoglalkoztatás keretében tartós munkanélküliek és segélyezettek foglalkoztatása történik. A kiválasztásuk elővizsgálattal kezdődik, mely során megvizsgálják az egészségi és mentális állapotukat, valamint felmérik, hogy milyen szakmával rendelkeznek a jelentkezők. Sajnálatos tény, hogy minden harmadikuk egészségi állapota rossz. Jelenleg 95 fő szak- és segédmunkás vesz részt a programban. A következő munkákat végzik: lakásfelújítás, parkrendezés, iskolák, óvodák gondozása. Az állam a bérük és a bérüket terhelő járulékok 95%-át finanszírozza, azonban a foglalkoztatásukkal járó költségeket nem. A program végrehajtása során problémaként merült fel, hogy sokan fizetési előleget kérnek, emiatt a Savaria Rehab-Team Kkht-nak több milliós kintlévősége van. Viszont tapasztalataik szerint ezek az emberek nagyon együttműködők és dolgozni akarnak.
Dr. Kovács Péter ehhez tette hozzá, hogy egy nemrég megrendezésre került osztrák-magyar konferencia témája a szociális gazdaság volt. A konferencia résztvevői egyik programpontként ellátogattak szombathelyi bérlakásokba. Ezek nagyon lerobbant állapotban vannak. A közmunkaprogram keretében ezeket újítják fel.
Éder Géza megjegyezte, hogy a közfoglalkoztatás keretében 500 főt kellene foglalkoztatni, de csak minden ötödik jelöltet lehet, pedig a közfoglalkoztatással nagyon gyorsan munkahelyeket lehetne teremteni. Továbbá, ha árbevételt is generálna, akkor még újabb, további munkahelyek teremtődhetnének. Az állam azonban nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, ezért ez nem is valósul ilyen formában meg.
Dr. Kovács Péter megemlítette, hogy a 35 éven alattiak körében kompetencia felmérésre került sor, melyet a REMEK végzett.
Takács György a ReMeK igazgatója bővebben is ismertette ezt a felmérést. A kompetencia felmérés célcsoportja a 35 év alatti, szakmával nem rendelkezők voltak. 200 embert érintett a régióban, 20-20 főt Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, valamint 160 főt Zala megyében. A felmérés alanyai jellemzően csak 4 vagy 6 osztályt végeztek el, analfabéták, írni sem nagyon tudnak. El kellene végezniük a 7.-8. osztályt azoknak, akiknek ez nincs meg. Először egy alapműveltségi képzést kapnának, mely során olvasást, írást, számolást és szövegértést gyakorolnának 300 órában és csak utána jönne a 7.-8. osztályba lépés 500 órában. Fizetésként ezalatt az öregségi nyugdíj összegét kapják, mely jelenleg 28.500 Ft. A képzésben való részvételre való hajlandóság azonban csak 50%.
Horváth Olga problémaként vetette fel, hogy ezek iránt az emberek iránt nagy az előítélet. A mai szemlélet szerint nem képesek árbevételt termelni. A munkát rendelő cégek pedig szintén előítéleteikből adódóan attól tartanak, hogy később például betörnek hozzájuk azok azok emberek, akik náluk dolgoztak. Horváth Olga szerint mindenképpen szemléletváltoztatásra lenne szükség. Javasolta, hogy fogalmazzanak meg egy levelet a miniszternek, melyben felkérnék, hogy eszközöljön változtatásokat a szociális törvény erre vonatkozó részében. Jelenleg pedig több dél-kelet európai országgal együtt indul egy szociális gazdaság program Magyarországon is, melynek célja, hogy együtt gyakoroljanak nyomást a kormányokra.
Következő napirendi pontként Németh Zsolt a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának igazgatója tartott előadást a munkahelyek megőrzését szolgáló támogatásokról. Az előadás anyaga az emlékeztetőhöz csatolva.
Elmondta, hogy az OFA által kiírt pályázatok egy hónapig éltek, majd fel is függesztették őket, mivel elfogyott a forrásuk. Jelenleg a munkaügyi szervezeteknek (központi- és munkahelymegőrző támogatások), valamint a ROP keretén belül vannak támogatások.
A pályázni kívánó cégek a regionális munkaügyi központokkal közösen együttműködve készítenek programot, melyet a munkaügyi központok szakmai értékelést követően továbbítanak a minisztérium felé. A minisztériumban a miniszter dönt a programokról. Május elején voltak az első döntések, de szerződéskötések még nem történtek, mivel még szerződésminta sincs.
A munkahelymegőrzésre beadott igények Vas megyében, ezen belül is főként Szombathelyen:
A munkába helyezésre beadott igények:
Nyugat-Dunántúl pedig kiemelkedő országos viszonylatban. A vas megyei adatok az országos igények 10%-át teszik ki. Az igénylők 83%-a mikro- és kisvállalkozás. Nagyvállalatból csak kettő volt. Az ágazatok közül az igények az iparból, a kereskedelemből, az egyéb szolgáltatásokból, az építőiparból és a vendéglátásból érkeztek.
Képzés iránti igény is van. A Vasi Volán buszvezetőket képezne.
A lassú lebonyolítási rendszer azonban problémát okoz. Az elutasításokról pedig hivatalos indoklás nincs.
Dr. Kovács Péter elmondta, hogy 17,5 milliárd Ft van a Munkaerőpiaci Alapban. 10 milliárd munkahelymegőrzésre, 7,5 milliárd az Út a munkába programra. Azonban problémát okoz az, hogy a pénzek nincsenek decentralizálva, valamint hogy lassan és átláthatatlanul hozzák a döntéseket. A TÁMOP-on belül van munkahelymegőrzést és képzést támogató program. A Munkaügyi Központ felhívja a cégek figyelmét arra, hogy milyen képzéseket vehetnek igénybe és hogy belső képzést is csinálhatnak. A képzés lehet OKJ-s és kompetenciaalapú is, de akkreditáltnak kell lennie. A képzőket pedig arra hívták fel, hogy készítsenek képzési kínálati listát.
Dr. Kovács Péter ajánlotta, hogy a pályázati aktivitásuk segítése érdekében a Paktum szervezzen egy fórumot a kis- és középvállalkozásoknak. Később tartanának egy ilyen tájékoztatót a nagy cégeknek is.
Gyebrovszki János a problémákat a következőkben látja: több pályázat érkezik be, mint amennyit várnak; menet közben módosítják a bírálati feltételeket, az alapokat nem decentralizálták. Véleménye szerint a ma már 15-20 év szakmai tapasztalattal rendelkező regionális munkaügyi központoknak kellett volna szétosztani helyben a forrásokat.
Harangozóné Vigh Ilona, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának osztályvezetője szerint a válságkezelésre munkahelyeket kellene teremteni. Ehhez pályázatokat kellene nyerni, forrásokat kellene hozni a megyébe. Adatai szerint régiós szinten Vas megye az uniós pályázatokból származó támogatásokat illetően Zala megyéhez képest kevesebb, mint a felét kapta, illetve hívta le.
Éder Géza szerint a szociális gazdaságban teremthetőek új munkahelyek.
Gyebrovszki János nehezményezte azt, hogy a városban csak 1-2 cég végez közfoglalkoztatást, ő ezt kevesli. Ezt úgy is lehetne növelni, hogy több területre is ki kellene terjeszteni a közfoglalkoztatást. Példaként hozta, hogy az intézményeknél a 16 óra utáni portaszolgálatra is lehetne közfoglalkoztatottakat alkalmazni. A közfoglalkoztatási programok kapcsán 500 embert vizsgáltak csak meg, pedig 3000 fő van. Véleménye szerint Szombathely közfoglalkoztatási tervében szereplő 70 főt 200 főre kellene módosítani.
Rettegi Attila, Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Ifjúsági Bizottságának elnöke hozzátette, hogy a városnak a költségvetésében el kellene különítenie egy meghatározott összeget a közfoglalkoztatási programok 5% saját erejének biztosítására.
Harmadik napirendi pontként Gáspár Zoltán, a Szombathelyi Ipartestület titkára a Szombathelyi Ipartestület pályaorientációs programjáról tartott előadást. Az előadás anyaga az emlékeztetőhöz csatolva.
Komoly együttműködést alakítottak ki a Bau Extra Oktatási Kft.-vel. Gyárlátogatásokat is szerveztek 6.-7. osztályos gyerekeknek kisebb cégeknél.
Dr. Kovács Péter örömmel venné, ha nagyvállalatoknál is lennének gyárlátogatások.
Gyebrovszki János meglátása szerint a pályaorientáció egy folyamat, amelyben nagyon fontos a szülő szerepe. Emiatt jó lenne, ha a pályaválasztás előtt az újságokban, tévében, szórólapokon tájékoztatást adnának a szülőknek, melyet minden évben megismételnének. Tudomása szerint az iparosok azért sem fogadják szívesen a tanulókat, mert nagyon bürokratikus az egész lebonyolítása.
Gáspár Zoltán ehhez azt fűzte hozzá, hogy egyrészt nincs gyerek, aki szakmát tanulna. Másrészt az iparosok azért sem fogadnak tanulókat, mert nem kapnak utánuk semmi pénzt.
Kiss Zoltán, a Liga Szakszervezetek Nyugat-magyarországi Regionális Szolgáltató Irodájának tanácsadója a fentiekhez kapcsolódóan elmondta, hogy az iskolák abban érdekeltek, hogy minél több tanulót, minél hosszabb ideig tanítsanak. Az, hogy mit oktatnak, az már kevésbé lényeges. Felméréseik alapján a szakmunkás tanulók véleménye szerint a szakmát a munka- vagy gyakorlati helyükön tanulják meg. A képzésüket a törvény is hátráltatja, mivel megtiltja, hogy 16 éves koráig a gyerek gyakorlati munkát végezzen.
Babos Csaba, a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa ügyvezető igazgatója megkérte a jelenlevőket, hogy az említett felméréseket küldjék el a Paktum menedzsment számára is, hogy ne végezzen a szervezetekkel párhuzamosan feladatokat.
Kiss Zoltán azt javasolta a Paktumnak, hogy a Regionális Képzési Bizottsággal vegyék fel a kapcsolatot, mivel ők döntik el a régiókban, hogy melyek az aktuális hiányszakmák.
|
