A Cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről 18 ezer forintra.

A megadóztatással értelemszerűen a megtakarítás mértéke csökkenni fog, de még így is érdemesebb béren kívüli juttatást adni. Ha például a cég egy átlag keresettel rendelkező alkalmazott esetében továbbra is a juttatás mellett dönt, akkor havi 18 ezer forint meleg étel utalványnál több mint 123 ezer forintot spórolhat évente, amely 31 százalékkal kevesebb bér jellegű költséget jelent számára.

Előrejelzések szerint a cégek többsége megtartja a rendszert, azonban az erre szánt büdzsét nem változtatja, és a plusz költségeket átterheli az alkalmazottakra. Ha ebből a helyzetből indulunk ki, és azt mondjuk, hogy a munkáltató egy évben 144.000 forint (12.000 Ft x 12 hó) értékben ad meleg étel utalványt, akkor ebből a dolgozó 2010-ben 115.200 forintot kap meg. Azaz az adó mértéke (25 %) 28.800 forint. Ha ezt a munkáltató bérben fizeti ki, akkor már csupán 75.143 forintot kap kézhez a dolgozó, tehát az alkalmazott több mint 40.000 forinttal jobban jár ha meleg étel utalványt kap.

2010-től mindenképpen át kell gondolni a választható juttatások körét. Például magas keret esetében érdemes bent tartani a normál adózású elemeket is, úgymint az ajándék utalványt. Azoknál a cégeknél, ahol eddig hideg étkezési utalványt adtak ott érdemesebb váltani meleg étel utalványra, amivel a dolgozó és a munkaadó is jobban jár.

Európa-szerte rendkívül elterjedt és bevett gyakorlat a béren kívüli juttatások rendszer, azonban Magyarországgal ellentétben az összes környező országban olyan intézkedéseket tesznek, ami a belső fogyasztást élénkíti, például a vendéglátóipart vagy a turizmust, ezáltal a belföldi vállalkozásokat támogatja.