A végkielégítésről

A jelenlegi gazdasági válság egyre jobban érezhető, és ez kihat a gazdasági szereplők foglalkoztatási helyzetére. A válság szomorú következménye, hogy egyre többen veszítik el munkájukat. De pontosan ki és mekkora végkielégítésre számíthat?

Ki kaphat végkielégítést?

(Figyelem: a közalkalmazottakra eltérő szabályok vonatkoznak, melyet a cikk második felében tárgyalunk!)

 Amennyiben a munkáltató rendes felmondással vagy jogutód nélküli megszűnés miatt felmond annak a munkavállalójának, aki legalább három éve nála dolgozik, annak végkielégítést kell fizetnie.

 Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak,:

• -       aki a felmondás időpontjában nyugdíjasnak minősül.
• -       aki három évnél kevesebb ideje van a munkáltatójánál.
• -       akinek lejárt a határozott idejű munkaszerződése és nem foglalkoztatják tovább újabb szerződéssel.
• -       aki saját maga mond fel.
• -       akit rendkívüli felmondással bocsátanak el.
• -       aki a munkáltatójával közösen megegyezve bontja fel a munkaszerződését.

 Külön esetek, melyeknél járhat a végkielégítés:

• -       Ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá. (Mt. 86/B § (6))
• -       A munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. (Mt. 96 § (7))
• -       A munkaviszony jogellenesen és nem rendes felmondással szűnt meg. (Mt. 100§ (7))

 A végkielégítés mértéke

 A végkielégítés mértéke a munkaviszony idejétől függ. A munkaviszony időtartalmában nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, hacsak nem közeli hozzátartozó vagy 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából vette igénybe a munkavállaló. Szintén nem számít a munkaviszony időtartamába bele a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka ideje.

 Tehát a fentiek figyelembevételével számított munkaviszony időtartalma alapján a várható végkielégítés mértéke annál,:

a) aki legalább három éve van a munkáltatójánál: annak egyhavi;

b) aki legalább öt éve van a munkáltatójánál: annak kéthavi

c) aki legalább tíz éve van a munkáltatójánál: annak háromhavi

d) aki legalább tizenöt éve van a munkáltatójánál: annak négyhavi

e) aki legalább húsz éve van a munkáltatójánál: annak öthavi

f) aki legalább huszonöt éve van a munkáltatójánál: annak hathavi átlagkereset összege.

 További háromhavi átlagkereset összegével emelt végkielégítésre számíthat az, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

De csak abban az esetben, ha korábban ugyanezen jogcímen még nem kapott emelt összegű végkielégítést.

A közalkalmazottak végkielégítése (2009-től érvényes szabályozás)

 A közalkalmazottak végkielégítéséről az 1992. évi XXXIII., A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

 Mikor illeti meg végkielégítés a közalkalmazottat?

 A közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, amennyiben a legalább három éves közalkalmazotti jogviszonya

• -       felmentés;
• -       rendkívüli lemondás, vagy
• -       a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
• -       Valamint, ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a Kjt. 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a lentebb leírt időtartamokhoz rendelt összegeket kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

Nem jár számára végkielégítés, amennyiben

• -       felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.
• -       legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
• -       nem rendelkezik az előírt minimum időtartalmú (három év) közalkalmazotti jogviszonnyal.
• -       a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít. Azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

 Külön esetek, melyeknél járhat a végkielégítés:

• -       Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá. (Kjt. 25/B§)
• -       Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és az nem felmentéssel szűnt meg. (Kjt. 34. § (6))

 A közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartalmának számítása

 Mivel a végkielégítés a közalkalmazottaknál is a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartamtól függ, ezért fontos megvizsgálni, hogy mi tartozik bele és mi nem.

 Nem számít a közalkalmazotti jogviszony időtartamába:

• -       a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt-az áthelyezést kivéve.
• -       a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve, ha azt közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében vette igénybe.
• -       a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama.

 Viszont beleszámít a közalkalmazotti jogviszony időtartamába:

• -       jogutódlás esetén a jogelődnél,
• -       a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt.

 A közalkalmazottakat megillető végkielégítés mértéke

 A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

• -       három év: egyhavi,
• -       öt év: kéthavi,
• -       nyolc év: háromhavi,
• -       tíz év: négyhavi,
• -       tizenhárom év: öthavi,
• -       tizenhat év: hathavi,
• -       húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

 Ezen összegek azonban különböző jogcímeken módosulhatnak, emelkedhetnek, csökkenhetnek. Például további négyhavi átlagkereset összegével emelt végkielégítésre számíthat az, akinek a közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. De csak abban az esetben, ha korábban ugyanezen jogcímen még nem kapott emelt összegű végkielégítést.

A végkielégítés mértéke a fentiek kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

Viszont csak a végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a Kjt 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

• -       a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál (a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű).
• -       teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna.
• -       a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel.
• az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.