|
A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság (k-kft.) törzstőkéjének nemcsak nem lesz kötelező minimuma, de az egyes törzsbetétek nagysága kisebb lehet a hagyományos 100.000 forintnál. Ráadásul nem kell 10 ezerrel oszthatónak lennie – ez áll a gazdasági társasági törvény erről szóló módosító javaslatában.
A parlamenti beterjesztés, majd elfogadás után, várhatóan a jövő év elejétől lehet majd létrehozni Magyarországon egyforintos kft-t, kizárólag a törvény mellékletében szereplő szerződésmintával.
A cégalapítás könnyítése minden bizonnyal erősíti a kényszervállalkozások alapítási hajlamát, amíg alkalmazotti státuszban jóval drágább bizonyos tevékenységeket végezni a nem kevés járulék és adó miatt
A törzstőke azonban nem csökkenti a kockázatot, csupán egy adat, amely mellett ugyanúgy lehet kockázatos szerepe a cégnek a gazdasági életben. A törzstőke korlátozó szabály, feloldásával javulhat a vállalkozásalapítás, ami az államnak adminisztrációs bevételeket hozhat, mint a cégbejegyzéshez szükséges 15.000 forintos illeték.
A könnyített alapítású cégnek vannak azért korlátai is: a törzstőkéje apportot (nem pénzbeli hozzájárulást) nem tartalmazhat, és csak akkor kérhető a bejegyzése, ha a teljes alaptőkét befizették a tulajdonosok. A saját tőkéből csak akkor fizethető osztalék, ha a törzstőke eléri az 500 ezer forintot, viszont ha eléri, akkor akár "normál" kft-ként is működhet tovább. Hátránya, hogy megalapítása után nem lesz elég tőke a társaságban, így a felmerülő költségeket (úgy mint alapítás, eszközbeszerzés, rezsiköltségek, termékbeszerzés) tagi kölcsönből (tagoktól kapott pénzeszközből) kell finanszírozni. Viszont az ilyen társaságok finanszírozási helyzete elég labilis, a válság közepette ugyanis az alacsony saját tőke miatt az ilyen társaságok nem kapnak hitelt, kölcsönt a bankoktól. |